Műszaki akadálya nincs annak, hogy a négy egyforma paksi blokk valamelyikébe az orosztól eltérő, akár francia, akár amerikai nukleáris fűtőanyag kazettákat helyezzenek be, de ezt majd csak akkor érdemes megtenni, amikor az üzemidő-hosszabbítás miatt egyébként is leáll egy adott blokk, tehát majd csak 2028-2030 tájékán – ezt nyilatkozta Horváth Péter János a vg.hu-nak.
A napokban az MVM Paksi Atomerőmű bejelentette, hogy hivatalosan is kezdetét vette a meglévő paksi blokkok további üzemidő-hosszabbítása. A kérdéssel korábban a kormány, majd a parlament is foglalkozott, most pedig az EURATOM-egyezmény értelmében az Európai Bizottsághoz kellett a projektet hivatalosan is bejelenteni. A működésüket 1982 és 1987 között megkezdő, eredetileg 30 évre tervezett blokkok a 2000-es években 20 éves üzemidő-hosszabbítást kaptak, ami 2032 és 2037 között jár le. A most bejelentett további üzemidő-hosszabbítási programmal akár újabb 20 évnyi üzemelés is lehetővé válhat, amelynek műszaki és biztonsági feltételeit tekinti át ez a cikk.
Az eddigi jogi és műszaki vizsgálatok nem tártak fel olyan körülményt, amely a Paksi Atomerőmű négy blokkja 20 évvel történő További Üzemidő Hosszabbítását (TÜH) akadályozná, gazdasági-pénzügyi szempontból pedig egyértelműen megtérülő beruházásról beszélünk – hangsúlyozta Horváth Péter János kedden Pakson egy sajtótájékoztatón. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója bejelentette, hogy az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos szállítási bizonytalanságok tapasztalatai miatt úgy döntöttek: 3 évre emelik a nukleáris fűtőelemek készletét a törvényileg minimálisan kötelező 2 évről, és a Portfolio kérdésére elárulta, hogy a jelenlegi 2,5 évnyi készletről az idén év végi várható szállítással közel 3 évre emelkedik a készlet, majd a jövő év eleji újabb szállítással „valamivel 3 év fölé megyünk”. Horváth Péter János azt is felvázolta kérdésünkre, hogy az orosz Roszatom megbízható fűtőelem beszállítása mellett hogyan tervezik a fűtőelem diverzifikációt az amerikai Westinghouse és a francia Framatome cégek kapcsán.
Az EU 2023-ban növelte az Oroszországból származó nukleáris üzemanyag és szolgáltatások behozatalát, annak ellenére, hogy célja a Moszkvától való függőség csökkentése. Ezzel az orosz uránimport az EU-ban a háború előtti szint felett alakulhat idén.
Szijjártó Péter külügyminiszter az Izvesztyija című orosz napilapnak adott exkluzív interjújában bejelentette, hogy Magyarország kész közvetítőként fellépni az ukrajnai konfliktus megoldásában. A politikus nyilvánosságra hozta, hogy nem sokkal a konfliktus kezdete után Budapest felajánlotta, hogy közvetít Moszkva és Kijev között. Arról is beszámolt, hogy Magyarország továbbra is szilárdan kitart amellett, hogy nem szállít fegyvert Ukrajnának, továbbá hogy Orbán Viktor bármikor kész találkozni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
A naperőmű kapacitásait több, mint duplázná 2030-ig az MVM Magyarországon, a szélerőmű kapacitásait ötszörözné, és idén már öt geotermikus koncessziót is elnyert a cégcsoport, amelyből legalább egy projektet meg is valósítanának – többek között ezeket mondta el egy mai konferencián Mátrai Károly.
Októberben ismét kisebb volt a hazai villamosenergia-rendszer bruttó felhasználása, mint egy évvel korábban. A visszaesés így már 17. hónapja tart, de a mértéke az aktuális negatív sorozaton belül októberben volt a legkisebb, vagyis úgy tűnik, folytatódik a zuhanás lassulása.
Egyre több jel utal arra, hogy a Paks II. bővítési projekt helyett az üzemidő-hosszabbítás irányába mozdul el a magyar kormány: sorra születnek a meglévő erőművi blokkok élettartamának kitolásához kapcsolódó döntések. Iparági szereplők, diplomaták és magyar kormányzati forrásaink is egyre szkeptikusabban beszélnek az új atomerőmű megépítésének lehetőségéről. Bár látszólag mind a Roszatom, mind az Orbán-kormány elkötelezett a beruházás mellett, a háttérben az a kép rajzolódik ki, hogy egyre hányatottabb sorsú a beruházás. Van, aki szerint az orosz és magyar fél is örülhet, ha a másik bedobja a törülközőt, míg komolyan érdeklődnek az amerikai és a francia nukleáris iparban a magyar atomenergia iránt. Eközben viszont az Európai Bizottságnál is problémás helyzetbe kerülhet a magyar kormány, mégis biztosíthatja a hazai energiaellátás biztonságát. Összegeztük a Paks II. beruházást fenyegető legjelentősebb kockázatokat.
Lantos Csaba energiaügyi miniszter javaslatot terjesztett elő a kiégett üzemanyag és radioaktív hulladék kezelésének módosítására, amely lehetővé teszi alternatív üzemanyagok használatát a Paksi atomerőműben - számolt be a HVG.
Újabb nukleáris fűtőelem-szállítmány érkezett Oroszországból, ezúttal is a déli útvonalon, Bulgárián és Románián keresztül, ez idén már a harmadik szállítmány, így a jövőben is garantált a paksi atomerőmű működése - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton Budapesten.
Sok magyar vállalkozás sikertelensége mögött az húzódik, hogy az állam demotiválja a vállalkozásokat azzal, hogy pénzt osztogat nekik – mondta Bojár Gábor, a Graphisoft alapítója a Pénzcentrumnak adott interjúban. A szakember szerint a vállalkozásoknak meg kell tanulniuk a világpiacon boldogulni, a vevőkből élni és rájuk figyelni, aki nem az állam. Bojár a magyar oktatás problémáiról is beszélt, szerinte a képzések minősége nagyon sokat romlott itthon. Bojár Gábor részletesebben is beszél a vagyonépítésről és befektetési lehetőségekről a Portfolio november 8-ai ingyenes lakossági rendezvényén. Részletek itt.
Szeptemberben is folytatódott az áramfogyasztás csökkenése Magyarországon, így már 16 hónapja tart a negatív trend, de a visszaesés mértéke tovább enyhült. A felhasználást elsősorban az fogta vissza, hogy a szeptemberi havi átlaghőmérséklet jócskán magasabb volt, mint a tavaly szeptemberi; sőt, a 20,6 fokos érték egyben azt is jelenti, hogy 1901 óta a mostani volt a legmelegebb szeptember Magyarországon.
Magyarországi szakasza jelentős részén már csak néhány 10 centiméterrel tartózkodik a valaha mért legalacsonyabb érték felett a Duna vízállása, a közelgő nemzeti ünnep hosszú hétvégéjén pedig számos mérési ponton e szint alá süllyedhet.
A következő 5-10 évben óriási átalakulás, illetve növekedés várható a hazai villamosenergia-termelésben és felhasználásban, ami nagy fejlesztési feladatot ró a rendszerirányítóra és az elosztókra, miközben a fejlesztések, valamint a szabályozási környezet megújítása már az elmúlt időszakban sem tudott lépést tartani a változásokkal (lásd a napelemes rendszerekre vonatkozó hálózati korlátozásokat). Az előttünk álló időszakban az új technológiák terjedésének gyorsulnia kellene, ha nem akarjuk, hogy a világ elszaladjon melletünk, de ez egyáltalán nem garantált, ha a gazdasági környezet kedvezőtlenül alakul - derül ki a Mavir által az elosztó társaságokkal, valamint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatallal közösen elkészített 2023-as Hálózatfejlesztési Tervből.
Három főbb területen tervezi módosítani az atomenergiáról szóló törvényt a kormány, amelyek közül leginkább két új eljárásrend bevezetése a fontos, és amelyek a Paks II. kapacitásbővítése, illetve a Paks I. tervezett üzemidő hosszabbítása miatt is lényegesek – derült ki a kormány társadalmi egyeztetési felületére feltöltött tervezetből. Az Euratom felé előzetesen már elküldte a tervezetet a kormány, amely alapján a hatósági eljárási folyamatok jócskán felpöröghetnek, az anyaghoz pedig most péntekig még bárki hozzászólhat.
A Portfolio által idén is megrendezett Energy Investment Forumon az energiahatékonyság, az ellátásbiztonság és a dekarbonizáció együttes magyarországi kihívásairól beszélgettek az iparág fontos szereplői. Kiderült többek között, hogy az energetikai trilemma melyik ágát tartják a legfontosabbnak a vezetők, de az aktuális nehézségek és kihívások is terítékre kerültek.
A Portfolio Energy Investment Forum 2023 konferenciáján iparági szakemberek, vezetők és kutatók gyűltek össze, hogy a jelenlegi, a zöldátállás és az ukrajnai háború által meghatározott energiapiaci környezetben megvitassák az aktuális kihívásokat és lehetőségeket. A piacon ugyanis kettős nyomás nehezedik a szereplőkre: a volatilis és a historikusan az átlagoknál magasabb energiaárak mellett kellene a karbonsemleges beruházásokat végrehajtaniuk. Érdekes módon erre sikeres megoldásokat a háború sújtotta Ukrajnából leshetnek el a magyar szereplők, még akár a nukleáris termelés esetében is: például az országban a Paksi Atomerőműben használt VVER-440-es reaktorok fütőanyagánál is sikerült már leválni az orosz forrásokról, helyette amerikai üzemanyagot használni.
A Portfolio 2023-as Energy Investment Forum konferenciáján adott elő Mátrai Károly, az MVM Csoport vezérigazgatója. Többek között a zöld átállásról és az infrastrukturális változásokról beszélt a szakember, szóba kerültek például a Paksi Atomerőművel kapcsolatos fejlesztések, illetve a jelentős, régiós szintű fotovoltaikus és egyéb megújuló energiás kapacitásbővítés tervezett elemei.
Már az ötödik javaslatot terjesztette elő a magyar kormány az Európai Bizottságnak a szélerőművek építésének szabályozásáról, és az őszre várható megállapodás után elsősorban a nyugat-magyarországi területeken tervezi engedélyezni az új kapacitások kiépítését, növelve egyúttal a magyar tulajdonosok arányát is – többek között ezeket jelezte a Planet Budapest 2023 Expo és Élményprogramon pénteken Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára.
Augusztusban is folytatódott a bruttó villamosenergia-felhasználás csökkenése Magyarországon, így már 15 hónapja tart az eső trend.
Az orosz-ukrán háború fontosabb eseményeiről ebben a cikkünkben számolunk be.
Összefoglalta szerzőnk a maastrichti esemény tanulságait.
De vajon mennyire megy ez szembe az európai trenddel?
Ománban ült össze Amerika egyik legnagyobb ellenségével.
Egyebek mellett erről szólt a Hype legújabb adása.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
